Társadalomrajz Ózdról

A Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban Nagy Péter „A Rima vonzásában – Az ózdi helyi és gyári társadalom a késő dualizmustól az államosításig” című kötete, amelyet a szerző kiemelten a Rima egykori munkavállalóinak és családtagjaiknak ajánl.

A sokéves, kiérlelt munka eredményeként megszületett monográfia településmarketing hatása sem elhanyagolható.
Napjainkban, ha Ózd nevét meghallja az olvasó, felsejlik az egykor virágzó iparváros, a magyar kohászat meghatározó központja. Ebben a kötetben a szerző nem hagyományos vállalattörténet megírására vállalkozik, hanem az ózdi gyári társadalom példáján mutatja be a magyar ipari társadalom, a munkásság kialakulását, tagolódását, ismérveit, jellegzetességeit, mindennapjait az 1880-as évektől a második világháborút követő államosításig terjedő hat és fél évtizedben.
– Életkoromból adódóan, sajnos nem láthattam az ózdi kohászatot fénykorában. Az ezredforduló éveiben még üzemelt a Finomhengermű, s én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a nagynéném is ott dolgozott. Hajtott a kíváncsiság, vajon mi történik a hatalmas csarnokban? – árulja el a szerző személyes érintettségét a témában. – Kisiskolásként nemcsak az üzem élete, de az is nagyon érdekelt, hogy kik voltak az őseim és hogyan éltek a múltban. A történeteket hallgatva leginkább az „egyszerű emberek” mindennapjai érdekeltek, és egyre jobban foglalkoztatott a múltbéli társadalom története. Innen indult a kutatási érdeklődés, amely az évek során a gazdaságilag is jelentős sikereket elérő Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. (röviden Rima) gyári társadalmára koncentrálódott, ami szervezettségével, tagoltságával különösen felkeltette a figyelmemet.
„Az iparosodás hatására Ózd is elindult az urbanizáció útján. Habár az ipari foglalkoztatottság magas volt a településen, a kereskedelmi ellátottság más hasonló nagyságú helységekhez képest elmaradást mutatott. Figyelembe kell venni azonban, hogy a vállalat jóléti hálózata sokszor nem is segítette elő a szolgáltatások bővülését. Hasonló jellemzőkkel bírt Csepel és Diósgyőr, azonban míg ők egy nagyobb város agglomerációjában találhatók, Ózd egy korántsem urbanizált térségben. Ózd kulturális és egészségügyi hálózata fejlett volt, azonban közigazgatási funkciók szempontjából jelentős hiányok fedezhetők fel, emellett a középfokú oktatás a vállalat érdekei következtében javarészt hiányzott Ózdról, melynek nagysága már indokolta volna annak kiépülését. Ez egyedi jelenségnek tűnik, habár voltak hasonló utat bejáró ipari települések” – írja dr. Nagy Péter a kötet összegzésében.
Nagy Péter korabeli fotókkal gazdagon illusztrált, közel 400 oldalas kötete a Politikatörténeti Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. A szerző az OMBKE Vaskohászati Szakosztály dunaújvárosi szervezetének vendége lesz az áprilisi klubnapon.

Szente Tünde

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás