Zokni, gépzsír, csapágy és szappan

Ki gondolná, hányféle anyag, termék használódik el a technológiai folyamatban, míg a vasércből szépen csomagolt tekercs készül?

Gyorsan soroljuk az alapanyagokat, talán még az energiát is hozzátesszük, de aligha említene bárki zoknit, gépzsírt, fénymásoló papírt, törölközőt. Talán csak a raktárosok, ők a tudói, mi minden fogy, forog termelés közben a gyárban.
Több ezer főt öltöztetnek

Külön raktárban tárolják a vasmű területén dolgozók munkaruháját és védőfelszerelését. Az acélmű irodaháza mellett található a belül hatalmas csarnokot magába foglaló épület. Meglepő a polcok magassága és a rajtuk tárolt védőfelszerelések sokfélesége. Szinte valamennyit ismeri Horváth István, aki a védőfelszerelés-raktározási osztály vezetője és egyben a szakraktári, egyéb és veszélyesanyag-raktározási osztály megbízott vezetője is.
– Közvetlen kapcsolatot tartunk az anyaggal és annak felhasználójával is, tőlünk indul és hozzánk érkezik – magyarázza szervezetük működését. – Ez a központi védőfelszerelés-­raktár, ezen kívül a gyár területén még nyolc kiadói raktár szolgálja ki a munkavállalókat. Elmondhatom, hogy majdnem ötezer embert öltöztetünk az egyéni védőeszközjegyzékben előírt, védelem iránya szerinti különböző védőfelszereléssel. Mindemellett a méretre is ügyelünk. Nadrágból vagy harmincféle méretet tartunk, és kell megfelelő védelmi képességű cipő ötvenkettes lábra is. Érdekes feladat egy folyamatosan változó környezetben a megfelelő, biztonságos készletszint biztosítása. Valódi készletgazdálkodást folytatunk, hiszen a védőfelszerelések diszponenciája is hozzánk tartozik. Sokszor igazi kihívás pár hónapra előre a beszerzési és megrendelési igények megfogalmazása, hiszen a felhasználók részéről azok időben és mennyiségben eltérőek.
Itt, a raktárban még tisztán várják sorukat a ruhák és a védőeszközök. Most láthatom, hogy a kohászok széles karimájú kalapja eredendően nyersfehér. Világos a kétszázötven fokos hőmérsékletet feltartóztató kesztyű bélése is. Csillognak az alupigmentált hőálló öltözetek, mellettük megférnek a polcokon a színes kockás flanelingek is.
Nincs korlát a tiszta ruhában, igény szerint, akár műszakonként is válthatnak öltözetet a dolgozók. Élnek is a lehetőséggel, például egy-egy nagyjavítás idején a karbantartók, amikor meg-megmártóznak a gépek kenőolajában. Havonta kilenc-tízezer kiló ruhát mosat a vállalat. Bilétával, pontosabban személyi azonosítóval jelölik meg az ingeket, nadrágokat, kabátokat, így mindenki a sajátját kapja vissza, tisztán. Számozott polcokon várja a váltás a dolgozókat. Zokniból havonta jár egy pár új, a raktárban látogatásunkkor is egy raklapnyi fekete frottír zokni várt kiosztásra. A szennyezett, vagy védelmi képességüket elvesztett védőfelszereléseket pedig azonnal cserélik. Egy alupigmentált védőruha három-négy hónapot bír a nagyolvasztó pódiumán. Rövidebb élettartamú a hideghengermű csomagolójában dolgozók védőkesztyűje, három-négy nap alatt elhasználódik egy-egy pár. Horváth István megjegyzi:
– Minden elismerésem azoknak, akik ott vannak…
Őszintén mondja, hisz pontosan tudja, melyik öltözék mit bír, akár hőfok, akár a fizikai terhelés tekintetében. Neki munkáról, erőfeszítésről árulkodnak a ruhák.

Szeretet és érdeklődés
Jól ismeri a különféle munkakörök elvárásait Szimilkóné Tóth Éva is, aki a nagyolvasztó védőruharaktárát kezeli. Pontosan tudja, a háromféle sisakból – szellős, nem szellős, hőálló – kinek melyiket adja, és mi a különbség a lángálló, illetve hőálló öltözék között: – Szeretettel, érdeklődéssel minden pikk-pakk megtanulható. Ügyelünk arra, hogy védőeszközből mindig megfelelő mennyiség legyen raktáron. Rászoktattuk az embereket, hogy legyen pluszruhájuk a szekrényükben. Az olvasztároknak eleve két garnitúra, benne négy ing jár. Fontos, hogy ha kell, műszak alatt is lecserélhessék az elkoszolódott ruhát. Tudjuk, mikor takarítják a porleválasztót, olyankor megnő a raktár forgalma. Műszakváltás körül többen jönnek, akár kétszáz ruhát is cserélünk naponta a nagyolvasztónál. Szeretek az emberek között lenni, hamar megtalálom velük a hangot, legyen szó akár öltözködésről is.
Akár a gyári technológiában, a védőruha-raktárakban is folyamatos a körforgás, rendszeresen érkeznek az új felszerelések, selejtezik a munkában tönkrement darabokat, tisztára cserélik és mosatják az elkoszolódott ruhákat. Meglep, amikor megtudom, hogy mindössze tizenhatan öltöztetnek majdnem ötezer munkavállalót.

Gépzsír és babaszappan
A gyár másik felén, az erőmű környékén rendezték be a központi szak-, valamint az egyéb és veszélyesanyag-raktárt. Eltéveszthetetlen az épület, messziről is jól olvasható felirat jelzi funkcióját. Átlagos délelőtt is nagy a forgalom, kisteherautók parkolnak le a rámpa mellett.
– Több mint ezerféle cikket kezelünk, a készletünk több mint egy milliárd forint értékű – mutat körbe a polcokon Almási István raktárkezelő. – Beérkezik több ezer szappan, és azt egy-két napon belül munkaterületek szerint szortírozva kiosztjuk. Sokat mozog a törölköző, a papíráru is.
Folyamatos az áramlás, nem porosodnak a polcokon a beszerzett anyagok, termékek, miközben gondoskodnak kellő tartalékról is. Bejárhatom a raktárt, kábelek, gumik, kötelek, papírtörlő hengerek, számomra ismeretlen aprócikkek sorakoznak áttekinthető rendben a polcokon és mellettük, megfelelően tágas térben.
– Pontos adatokkal tároljuk az anyagokat, a számítógépen rögzítjük a helyét is. Idővel érthető, tudható a raktározás. Munkatársainkkal felosztjuk egymás között a raktárt – beszél munkájáról Almási István. Azt már én teszem hozzá, hogy becsukott szemmel megtalálják a tőlük kért dolgokat. Gondolom, itt nem lehet kívánságlista, de rácáfol: – Porrongyoknál bizony kérik, ha lehetne, keressek már valami „aranyosabbat”...
Ebben a raktárban tárolják a veszélyes anyagokat is, a törvényi előírásoknak megfelelően. Van, amit tető alatt, amúgy nyitott térben helyeztek el, és van, amit külön-külön helyiségben tartanak lakat alatt. Hatalmas, legalább egyméteres átmérőjű műanyag zsákon gépzsírra utaló feliratot olvasok. Elképzelem a gépet, amelyre ennyit elhasználnak, közben a kerékpár zsírozására használatos tenyérnyi dobozra gondolok.
– Rengeteg, a háztartásokban használatos anyag veszélyes, így a hipó, a klórmész, a sósav vagy a különböző festékek, hígítók – sorolja Almási úr, miközben kinyit egy lakatra zárt, veszélyes anyagokat tároló helyiséget. Boltból, otthonról ismerős flakonokat látok a polcokon. Honnan tudhatják, hogy melyik veszélyes, és melyiket tárolhatják egymás mellett? Biztonsági adatlapot kapnak a gyártótól minden termékhez, amelyen pontosan szerepel a tárolás és kezelés módja. A csomagoláson feltűnő jelzés figyelmeztet a különös intézkedések szükségességére. Még azt is tudatják, melyik anyag tárolható együtt más anyagokkal. A raktárosok pedig betű szerint betartják az utasításokat, mert jól tudják: a biztonság mindennél fontosabb.

Kaszás Éva

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás