KI JEGYEZ TÖBBET?

A közelmúltban egy jubileumi ünnepségen a résztvevők személyes emlékei között szóba került a Békekölcsön fogalma. Békét kölcsönözni, kölcsönbe adni? Vajon mit jelenthetett a kifejezés – teheti fel a kérdést egy ifjú munkavállaló.

Az ominózus „pénzügyi terméket” először Tervkölcsönnek hívták, és azt mondták róla: jegyzői a haza javát szolgálják. Aztán amikor 1950-ben már Békekölcsönné vált, így szólt a reklámja is: „A magad hasznára, a haza javára jegyezz Békekölcsönt!”
Köves József Szubjektív szótárában így értekezik róla: „Mindenki szabadon választhatott nyeremény- és kamatozó kölcsönkötvények között. Mindkét kölcsönfajtát 10 év alatt minden kötvényjegyző maradéktalanul visszakapja – szólt a felhívás 1950-ben. A félévenkénti sorsoláson úgy mondták, minden második kötvény nyer valamit.”
„A Békekölcsön minden forintja egy-egy csapás az imperialista kalandorokra, válasz gyalázatos háborús terveikre! Kövessük a nagy szovjet nép példáját! Mutassuk meg, hogy méltók vagyunk a Szovjetunió és a béketábor országainak megbecsülésére!” – érvelt a Békekölcsön mellett az állami propaganda. Meg is indult a verseny az irodákban, gyárakban, üzletekben. Felajánlások születtek: vajon ki jegyez többet? Íveken kellett megajánlani a vásárlási szándékot, és a kiosztásnál mutatós nyomtatású államkötvényeket kaptak cserébe pénzükért az emberek.
A pénzelvonás és állami hitelfelvétel sajátos formája volt a terv- és békekölcsönök jegyeztetése a lakossággal – olvasható Romsics Ignác Magyarország története a XX. században című könyvében. Tervkölcsönt először 1949 őszén bocsátottak ki 500 millió Ft névértékben. Az 5%-kal kamatozó, s az ígéretek szerint 5 év alatt visszafizetendő kötvényeket ekkor még túljegyezték. Ebből kiindulva, a következő évben Békekölcsönt bocsátottak ki 750 millió Ft értékben, s a visszafizetés határidejét 10 évre emelték. A továbbiakban 1956-ig még négyszer bocsátottak ki ugyanilyen futamidejű állampapírokat, összesen – az első két jegyzést is beszámítva – 6,7 milliárd Ft értékben. Valódi kereslet ezek iránt már alig mutatkozott, ám a vezetőktől, párttagoktól, s általában a bérből és fizetésből élő dolgozóktól elvárták, hogy jegyezzenek kisebb-nagyobb összegeket.

Sz. T.

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás