MEGKÜLÖNBÖZTETI A PAPÍRT ÉS A TINTÁT

Már a Metropolitan Múzeum is érdeklődött az új, csukott könyvek lapjainak olvasására képes szenzor iránt, mondván, jól tudnának használni olyan eszközt, amellyel a régi könyveket érintés nélkül lehetne vizsgálni.

A Nature Communications-ben közölt tanulmány szerint a MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói már elkészültek a szenzor működő prototípusával. A működést kísérlet igazolta: több papírlapot helyeztek egymásra, amelyeken egy-egy betű szerepelt. A szenzor a MIT kutatói által kifejlesztett algoritmus segítségével lapozás nélkül meg tudta állapítani, hogy melyik papírra milyen betű volt írva. Az algoritmus abban is tudott segíteni, hogy a gyakran torzított és töredezett képi információk különálló betűkké álljanak össze.
„Elég ijesztő. A legtöbb weboldalon megtalálhatók ezek az azonosító betűk, ami­vel ellenőrzik, hogy robot vagy-e. Az algoritmus a több­ségükkel boldogulna” – mondta Barmak Heshmat, a kutatócsoport ve­zetője.
A szenzorhoz a kutatók terahertzes sugárzást használnak; ez a frekvenciatartomány a mikrohullám és az infravörös fény között található. Számos előnye van más hullámformákhoz képest, amelyek akár a felületeket is rongálhatják – ilyen például a hanghullám vagy a röntgensugár. A terahertzes sugárzást használják a biztonsági átvilágításhoz, mivel a különféle vegyszerek másképpen nyelik el a terahertzes sugárzást.
Ugyanezen elv mentén a terahertzes sugárzással meg lehet különböztetni a papírt és a tintát is. További előny, hogy a sugárzás igen rövid időtartamon át is kibocsátható, így a szenzorral meg lehet állapítani, hogy mikor érkezik vissza a felületről visszaverődő fény. Ez sokkal jobb felbontást eredményez, mint az ultrahang.
A rendszer tervezésekor a kutatók abból indultak ki, hogy a könyvek lapjai közé apró, alig 20 mikrométer átmérőjű légbuborékok szorultak. A különbség a refraktivitásban, vagyis a fénytörés mértékében van: ezt a különbséget a terahertzes sugárzás észlelheti. A módszerrel még a könyvek lapjai közti távolság is megmérhető.
Barmak Heshmat szerint a rendszert több területen is lehet használni – gyakorlatilag mindenhol, ahol egymásra helyezett rétegekkel kell dolgozni. Ide tartoznak a különféle bevonatok, vagy a gép- és gyógyszergyártás is.
A szenzor egyelőre egy könyv első húsz oldalát tudja elolvasni, pontosabb mérésekhez az algoritmus zajszűrő képességén kell jelentősen javítani.
(Forrás: news.mit.edu, index.hu)

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás