Nincs szükség idegen DNS-re
Időről időre fellángolnak a genomszerkesztés (valamely élő szervezet teljes örökítőanyagát, génjeinek összességét érintően a DNS-molekula szerkezetébe történő megtervezett és precízen kivitelezett beavatkozás) módszereivel – főként a mezőgazdasági alkalmazások területén – a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO-kkal) kapcsolatos igen heves, a politikát is aktivizáló viták.

 

A magyar Alaptörvény a világon egyedülálló módon egyenesen deklarálja, hogy a testi és lelki egészséget Magyarország a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal kívánja elősegíteni, alapvetően korlátozva ezzel a biotechnológiai kutatások és fejlesztések egyes ágazatait. A tudományos élet jeles képviselőinek egy része, így Dudits Dénes akadémikus, Széchenyi-díjas növénygenetikus és biotechnológus, a növényi molekuláris és sejtbiológia, valamint a biotechnológia nemzetközi hírű tudósa ugyanakkor kérdésesnek ítéli a deklaráció szakmai hitelét, hivatkozva arra, hogy a genetikailag módosított élőlényektől mentesség egyben mezőgazdaság-mentességet is jelentene, hiszen az emberi beavatkozás nélkül, a természetben lezajló genetikai változások éppen úgy módosítják az élő szervezetek genomját, mintha mindez tervezetten, géntechnológiai eszközökkel menne végbe.
Másrészt a 2015-ben publikált CRISPR, azaz a precíz génszerkesztés módszere az élettudományokban már számos áttörést hozott, ilyen módon segítve például a lisztérzékenységben szenvedőkön, de arra is akadt már példa, hogy az örökletes szívbetegség génjét törölték egy embrióból, vagy kivágták egy egér sejtjeiből a HIV-vírust.
A Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben kiadott közleménye alapján ez az ellentmondás feloldható az által, hogy a magyar akadémikusok egyöntetűen elfogadták a génszerkesztési módszer támogatását. Az akadémiai állásfoglalás legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az MTA által támogatott génszerkesztéshez nincs szükség idegen DNS-re, enélkül is lehet javításokat, nemesítést elvégezni, nagyjából úgy, ahogyan az a természetben is lejátszódna, eleget téve ezzel az Alaptörvényben foglalt korlátozásnak.
Genomszerkesztéssel kialakíthatóak vírusoknak ellenálló növényfajok, amelyek óriási haszonnal kecsegtetnek a mezőgazdaságban. Az orvoslás pedig végre kezelni tudja azt a több ezer genetikai betegséget, amelyet egyetlen mutáció okoz. Új baktériumok és élesztőgombák is létrehozhatók, és ennek az élelmiszeripar látná előnyét. Az MTA szeretné elérni, hogy a CRISPR-technológia az oktatásban is megjelenjen.

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás